A gyakorlatban is igazolódtak a Debreceni Egyetem talajkísérletei – másfél évvel az átadás után is egészséges a Nagyerdei Stadion gyepszőnyege.
Amikor futballmérkőzést nézünk, nem is gondolnánk, hogy az élénkzöld fűvel borított pálya kialakítása és fenntartása mekkora kihívást jelent, mennyire meghatározó az alatta lévő talaj szerkezete, porozitása, vízfelvevő képessége – mindez alapvető fontosságú a pázsit fejlődése és használhatósága szempontjából. Debrecenben az új stadion építésekor a gyepszőnyeg alá egy olyan réteget helyeztek, amely egyidejűleg képes megtartani, tartalékolni, illetve nagy terhelés esetén átereszteni, elvezetni a víz nagy részét. A sajátos réteg elsősorban durva homokszemcsét tartalmazott, amihez szerves anyagot és zeolitot is hozzáadtak.
– A Debreceni Egyetem Agrokémiai és Talajtani Intézetét kérték fel arra, hogy vizsgálja meg több, előzetesen összeállított keverék fontosabb tulajdonságait víztartás és -áteresztés, kémhatás, valamint tápanyagtartalom szempontjából. Az intézetben végzett kísérletek eredményei alapján döntöttek arról, hogy melyik elegy a legoptimálisabb. Az azóta eltelt másfél év, azt gondolom, bizonyította a talaj hatékonyságát – tájékoztatott Kátai János, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrokémiai és Talajtani Intézetének egyetemi tanára.
Az intézetben többfajta kőzet, a zeolit mellett például perlit és bentonit alkalmazásának biológia hatásait is vizsgálják, eltérő talajtípusokban.
– A kőzetőrlemények kedvezően befolyásolják a talajok víz- és tápanyag tartalmi paramétereit, növelik a növények számára felvehető ásványi tápanyagkészletet. Egyértelműen hozzájárulnak a mikroorganizmus-populáció dinamikájának növekedéséhez és a talajok mikrobiológiai aktivitásának fokozódásához – fejtette ki Kátai János.
A kőzetek ásványalkotóinak közös vonása, hogy nagy ásványianyag-tartalmúak, kémiai tulajdonságaikból eredően duzzadásképesek, így kedvezően befolyásolhatják a talaj vízgazdálkodását és az oldható tápanyagtartalmát.
– Felhasználásuk jól beilleszthető a fenntartható, környezetkímélő, ökológiai gazdálkodás során alkalmazott tudatos talajhasználat gyakorlatába. Hazánkban napjainkban is elegendő mennyiségben állnak rendelkezésre, bányásszák és csomagolják a különböző szemcseméretű őrleményeiket – magyarázta Tállai Magdolna adjunktus.
Európa számos területén, így Magyarországon is számolnunk kell – a talajhasználat következményeként – degradációs folyamatokkal, amelyek érintik a talaj fizikai, kémiai és mikrobiológiai tulajdonságait, így termékenységét is. A fizikai leromlás következtében tömörebb lesz a szerkezet, megváltozik a szerkezeti elemek mérete, csökken a vízáteresztő képesség, a levegőzöttség, és növekszik a víztartó képesség. A kémiai degradáció eredményeként csökken a talajok pH-ja, növekszik a rejtett savanyúság, fokozódik a telítetlenség, csökkenhet a felvehető tápanyagtartalom, valamint a szerves szén- és nitrogén tartalmú anyagok mennyisége. A biológiai degradáció során nem csak a talajban élő szervezetek mennyisége csökken, hanem megváltozik az előforduló fajok összetétele, valamint csökkenhet a talaj-mikrobiológiai aktivitás is.
