A Bécsi Kongresszus 200. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás a Debreceni Egyetem Főépületében.
A Debreceni Egyetem Germanisztikai és Történelmi Intézetei a napóleoni korszak lezárásaként számon tartott Bécsi Kongresszus 200. évfordulója alkalmából rendeztek kiállítást, amely a budapesti Osztrák Kulturális Fórumnak köszönhetően látható Debrecenben november 2-ától két héten át.
– A kétszáz évvel ezelőtt kezdődött Bécsi Kongresszus, ami másfél évig tartott, az első olyan újkori európai kongresszus volt, ami a rendet próbálta meg helyreállítani és biztosítani. Huszonöt év háborús időszakának végére tett pontot, amely a francia forradalom ellen kezdődött majd a napóleoni uralom elleni háborúval folytatódott. A kongresszus három résztvevőjét, az osztrák császárságot, a porosz királyságot és az orosz cári birodalmat, mivel a keresztény eszmék jegyében kívánták az eljövendő forradalmakat megelőzni és a rendet biztosítani, a Szent Szövetségnek is nevezik, amely a pápa áldásával működött. A résztvevők megpróbálták a történelem kerekét visszafordítani, hittek abban, hogy visszatérhet Európa az 1789 előtti időszakhoz. Hiába szervezték a nagyhatalmak a rendet dinasztikusan és a keresztény univerzalizmus szellemében, egészen a krími háborúig túlélte a konfliktusokat és a gyakorlatban rugalmasnak bizonyult – elevenítette fel a kiállítás megnyitóján a Bécsi Kongresszus működését Barta Róbert, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének tanszékvezetője.
A Debreceni Egyetem Főépületének harmadik emeleti kiállítóterében két héten át látogatható német nyelvű kiállítás Bécs életét, kultúráját, a művészeteket, a mindennapi létet, az öltözködést, a szokásokat mutatja be: hogyan élte meg a város, hogy másfél évig a világ központja volt a XIX. század elején.
