A magyar kormány fordítja a legtöbbet, a GDP (bruttó hazai termék) mintegy öt százalékát a családokra Európában, a költségvetésből a 2010-es összeghez képest 2,5-szer annyi jut erre a célra – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára csütörtökön az online tartott mexikói családügyi konferencián.
Novák Katalin spanyol nyelvű beszédében azt mondta, hogy a demográfiai válság – a nyugati világ országaihoz hasonlóan – Magyarországon is komoly kihívást jelent: a magyar lakosság 1981 óta folyamatosan csökken, a kormány ezért döntött 2010-ben úgy, hogy családbarát országot épít, amelynek középpontjában a gyermekvállalás előtt álló fiatalok és a gyermekes családok kiemelt támogatása áll.
Közölte, a magyar családpolitikát sok helyen támadják Európa nyugati, északi részén, elsősorban azok az országok, amelyek a bevándorlással szeretnének változtatni demográfiai helyzetükön. Az elmúlt tíz évben azonban bebizonyosodott, hogy a sikeres gazdaság- és családpolitika egyszerre is lehetséges, mert a családok támogatása “nem egyszerűen kiadás, sokkal inkább befektetés” – tette hozzá az államtitkár.
A magyar családtámogatások között említette a családi adókedvezményt, a négygyermekes anyák szja-mentességét, a családi otthonteremtési kedvezményt (csok), a babaváró támogatást, új bölcsődék létrehozását, a jelzáloghitel-elengedést, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását, a csecsemőgondozási díj emelését, az ingyenes tankönyvet, valamint a bölcsődés, óvodás, iskolás gyerekek ingyenes és kedvezményes étkeztetését.
Kiemelte: összekötötték a munkát és a családtámogatásokat, és elvárják a szülőktől, hogy munkát vállaljanak, mert a felelős gyermekvállalást támogatják.
A magyar kormány célja, hogy segítse a vágyott gyermekek megszületését, ezért folyamatosan bővíti a kedvezmények körét, és a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet alatt sem szüntette meg a támogatásokat – hangsúlyozta Novák Katalin.
Az államtitkár elmondta, hogy a családközpontú kormányzásnak köszönhetően 2011 óta több mint húsz százalékkal nőtt a gyermekvállalási kedv, a házasságkötések száma negyvenéves csúcsponton van, miközben a válások száma hatvan éve nem volt ilyen alacsony.
Magyarország gazdasági növekedése 2013 óta két százalékponttal haladja meg az eurózóna és fél százalékponttal a visegrádi régió átlagos növekedési ütemét, az elmúlt évtizedben 25 százalékkal nőtt az egy főre jutó gazdasági össztermék, és 3,7 millióról 4,5 millió fölé emelkedett a foglalkoztatottak száma, így a foglalkoztatási ráta átlépte az uniós átlagot – ismertette.
Kitért arra, a növekedés és a felzárkózás mellett 3 százalék alá csökkent a költségvetés hiánya, és csökkenő pályára állt a GDP-arányos államadósság is.
Novák Katalin arról is beszámolt, hogy a járvány stabil alapok és erős növekedés mellett érte el a magyar gazdaságot, és annak negatív következményeit a kormány, valamint a Magyar Nemzeti Bank gyors és hatékony lépései is mérsékelték.
A járvány negatív gazdasági hatásai a második negyedévben érvényesülnek a leginkább: éves összevetésben – még sosem látott, de az uniós átlagnál kisebb mértékben – 13,6 százalékkal esett vissza a gazdaság, és 2020. április-június háromhavi átlagában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 102 600-zal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest – tudatta.
Az államtitkár úgy fogalmazott: “hisszük, hogy az értékalapú, családot és a gazdaságot a központba helyező kormányzás képes arra, hogy hosszú távon megfordítsa a negatív demográfiai tendenciákat. Bízunk benne, hogy egyre több ország követ minket ebben, hiszen ezt diktálja a józan ész.”
