A mentális egészségmegőrzés fontos része a betegek gyógyításának – ezzel az üzenettel szervez interdiszciplináris fórumot a Pszichiátriai Klinika.A pszichiátriai kórképek egyre gyakoribbak: a WHO adatai szerint a depresszió 2020-ra a második leggyakoribb lesz a szív-és érrendszeri megbetegedések után. Folyamatosan nő a függőségben szenvedők száma is: ma hazánkban mintegy 3 millió embert érint addikció, beleértve az alkoholt, drogot vagy akár az internetet.
Bár a nyugati orvoslás ma is döntően a testi tünetek kezelését jelenti, egyre kevesebben kérdőjelezik meg a test és lélek egységére utaló pszichoszomatika létjogosultságát.
Egy brit vizsgálat például megállapította, hogy ha az infarktuson átesett betegek terápiájában a kardiológusok és a pszichiáterek vagy pszichológusok együttműködnek, akkor a betegek egy éven belüli halálozási gyakorisága negyedére csökkenhet. Ezért Angliában az infarktus kezelés kardiológiai protokolljának része a beteg mentális állapotának feltérképezése, szükség szerinti kezelése is.
– Az egészség a mentális és testi jólét egyensúlyával jön létre, e kettő ugyanis kölcsönösen hat egymásra. A testi és lelki betegségek is egymásra épülnek. Ha egy nő nem esik teherbe, a testi elváltozások vizsgálata mellett a lelkiállapotával is foglalkozni kell. A vetőmagnak meg kell ágyazni: ha csak elszórjuk anélkül, hogy felásnánk a földet, nem fog kikelni. A gyomorfekélyes betegnek nem elég a fekélyt okozó baktériumot kiirtani a szervezetéből: fényt kell deríteni a mögöttes problémára annak érdekében, hogy ne térjen vissza a betegség. Ha egy páciens szexuális problémákkal urológushoz fordul, az organikus okok korrekciója mellett valószínűleg helyre kell tenni a beteg önbizalmát, énképét is – sorolja a példákat a szakorvosok és pszichiáterek együttműködésének szükségességére Móré E. Csaba.
A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Pszichiátriai Klinikájának főorvosa úgy véli, a gondolkodásunkat, viselkedésünket és érzelmeinket irányító és koordináló agyra, ugyanúgy kell tekintenünk, mint bármely más szervünkre, mely – ahogyan akár például a húgyhólyag – olykor „túlfeszül”, megbetegszik, ezért gyógyításra szorul.
– A lelki problémákkal küzdő betegek azonban gyakran nem szívesen fordulnak orvoshoz, mert félnek a megbélyegzéstől. Való igaz, sok még a teendő a stigmák lebontása érdekében, és ez, bár túlmutat az egészségügy keretein, kétségtelenül az orvosi rendelőből indul. A mentális zavarok terápiájában éppen ezért nagyon fontos a bizalom. Egy jó pszichiáter feltétel nélkül elfogadja a páciensét, a terápia során sosem mondja meg, hogyan döntsön, mit tegyen. Az „énerő” fejlesztésével vezeti, segíti, hogy a többféle kínálkozó lehetőség közül a számára legmegfelelőbbet tudja választani – mondja Móré E. Csaba.
A pszichiátria és az orvostudomány egyéb területei közötti együttműködés erősítését célozza a Pszichiátriai Klinika szeptember 4-6. között rendezett Interdiszciplináris fóruma. A háromnapos rendezvény része Határtalan elme címmel egy akkreditált továbbképző konferencia, valamint szakdolgozói kerekasztal-beszélgetés is lesz az ápolási-, szociális- és civilszféra résztvevőivel. A pszichiátriai betegek zenés irodalmi műsort adnak elő, kézműves alkotásaikat pedig kiállításon mutatják be a fórum résztvevőinek.
unideb.hu
