Hazánkban elsőként a Debreceni Egyetem rendezett tudományos konferenciát a konstanzi zsinat összehívásának 600. évfordulója alkalmából.
A harmincnégy éve tartó nagy nyugati egyházszakadás felszámolására hívták össze a 16. egyetemes zsinatot, melyet 1414. november 5-én nyitott meg Konstanzban XXIII. János ellenpápa.
A meghatározó esemény évfordulója alkalmából tartott három napos tanácskozáson külön társadalom-, gazdaság-, környezet- és hadtörténeti szekciókat is meghirdettek az egyház-, diplomácia-, és kultúratörténeten kívül a Kölcsey Központban.
– Különösen büszkék lehetünk arra, hogy a Debreceni Egyetem ad otthont ennek a konferenciának, hiszen az 1814-ben tartott bécsi kongresszusig a konstanzi zsinat maradt Európa legnagyobb diplomáciai eseménye – mondta megnyitó beszédében Szilvássy Zoltán rektor.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára köszönetét fejezte ki, hogy az egyetem kiemelte ennek a zsinatnak a jelentőségét, amely nemcsak békét teremtett Európában, hanem tanulsággal is szolgál.
– Tanulni kell belőle a mostani egyházi vezetőknek, a döntéshozóknak és a történelmet tanító oktatóknak is, hiszen a múltbeli tapasztalatokat leszűrve emberek tíz, vagy akár százezreinek életét pozitívan tudják befolyásolni – hangsúlyozta Soltész Miklós.
A zsinatra az „öt nemzetet” – az itáliaiakat, az angliaiakat, a németeket, a franciákat és a spanyolokat –, továbbá a bíborosok kollégiumát Luxemburgi Zsigmond magyar király kezdeményezésére hívták össze.
– Ez a zsinat kettős dimenziót hordozott, hiszen a profán és az egyházi történelem találkozott ebben az eseményben. Mivel az egyház akkoriban az európai társadalomban élt, ezért a felmerülő problémákra nyújtott válaszai jelentősen hatottak a társadalmi életre is – magyarázta Bosák Nándor, a Debrecen-Nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye püspöke.
A Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke szerint a három pápa jelenléte az egész egyházat mély sértő csapás volt.
– Akkoriban és most is a zsinat intézményétől reméltek segítséget, a részt vevők a Szentlélekben összegyűlve, és a Szentlélektől vezérelve folytatták le a zsinatot, de az egyház egységének ügye napjainkban is aktuális és sürgető feladat – fejtette ki Kocsis Fülöp.
A Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora úgy véli, a konstanzi zsinat egy kiáltás volt egy új és másabb lelkiségért.
– Assisi Szent Ferenc és utódainak szellemisége végre méltó fórum elé kerül, és messzire világító máglya lett belőle – emelte ki Fekete Károly.
A konstanzi zsinat első nyilvános ülése 1414. november 16-án zajlott, és végül 1417. november 11-én választották meg a később november 21-én V. Márton néven pontifikációját megkezdő pápát. Ezt követően az új pápa Zsigmond királlyal 1418. április 22-én a zsinatot berekesztette.
unideb.hu
