A januári fagymentes napok tökéletes lehetőséget nyújtanak, hogy gyümölcsfáinkon elvégezzük a rügyfakadás előtt kötelező metszési munkákat.
– A gyümölcstermesztés során gyakorlatilag mindenért fizetünk. Fizetnünk kell a növényvédő szerért, a műtrágyákért, az öntözővízért, a gépeink üzemeltetéséért. Egyedül a jótékony napfényért nem kell fizetnünk, sokszor mégsem engedjük azt hasznosulni a korona minden részén – hívja fel a figyelmet Gonda István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Kertészettudományi Intézetének professzora.
A metszés az ápolási műveletek közül a leglátványosabb növekedést és termést befolyásoló hatással rendelkezik. A magyarországi házi kertek, szórványgyümölcsösök, sőt az árutermelő gyümölcsösök egy részének is legnagyobb problémája a szakszerűtlenül kialakított és fenntartott káoszt, illetve rendetlenséget tükröző koronaforma, amely a rossz metszéssel vagy akár a metszetlenséggel hozható összefüggésbe.
– Ezt a műveletet a termesztők részéről – szemben más technológiai beavatkozással – nagyfokú bizonytalanság, rossz beidegződések, a szomszéd hibás gyakorlatának másolása jellemzi, melynek eredménye az említett kedvezőtlen állapot – mondja a szakember.
Gonda István kifejtette: nagyon gyakori, hogy a metszés megkezdése előtt és annak során semmilyen terv, elképzelés nincs arra vonatkozóan, hogy milyen formájú koronát, milyen méretben és milyen sűrűségben alakítsunk ki. Jellemző szinte minden gyümölcsfaj esetében a fák koronájának túlzott elsűrűsödése, a belső részek részleges vagy teljes beárnyékolódása. Márpedig sikeres gyümölcstermesztés kizárólag a napfény által kedvezően megvilágított koronarészeken lehetséges – tette hozzá.
– Az évenként szükségszerűen alkalmazandó, eltérő mértékben és módon végzett metszés mellett igen nagy fontossága van a korona alakjának, formájának, amely a napfényhasznosítás fontos tényezője. A legrosszabb megvilágítottságú, a legtöbb beárnyékolt zónával rendelkező – amelyen még az ésszerű metszéssel sem tudunk nagyon változtatni – koronaforma a gömb/gömbszerű (dió, metszetlen kajszi, cseresznye, meggy). Lényegesen jobb a megvilágítása – elérheti a koronatérfogat 50 százalékát is – a hengeres vagy hengerszerű formáknak. A legjobb megvilágítottságúak az alulról felfelé csökkenő oldalelágazás hosszúságú és vastagságú kúpos formák, amelyek a modern árutermelő gyümölcstermesztés leggyakrabban alkalmazott formái (szabadorsó, karcsú orsó) – mutatott rá a professzor.
– A metszés során a túlzott sűrűség megszüntetése érdekében soha nem szabad sajnálni egy-egy nagyobb ág eltávolítását, mivel a hiedelemmel ellentétben ezzel nem csökkentjük a várható termést, hanem a megmaradó részek terméspotenciálját és gyümölcsminőségét növeljük. Általános szabály: a termés mennyisége soha nem az ágak, elágazódások számától, hanem a napfény által megvilágított termőfelülettől függ. Egyetlen ágon is lehet annyi jó minőségű és mennyiségű gyümölcs, mint három egymást árnyékoló esetében, ha az kellően megvilágított. Engedjük tehát a napfényt érvényesülni – hangsúlyozza Gonda István.
unideb.hu