Szívinfarktus, stroke, végtag amputáció, vakság – ezek a cukorbetegség leggyakoribb és legsúlyosabb következményei.
– Hazánkban a becslések szerint – a tünetek hiányában még fel nem ismert, illetve a diabéteszt megelőző állapotokkal együtt – mintegy egymillióra tehető a cukorbetegek száma. A betegség gyakoribbá válása elsősorban az ülő, mozgásszegény életmódra, a túlzott kalóriafogyasztásra, a genetikai tényezőkre, valamint a születéskor várható élettartam növekedésével párhuzamosan a lakosság elöregedésére vezethető vissza – szögezi le Balogh Zoltán, a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézetének egyetemi docense.
A cukorbetegek túlnyomó többsége 2-es típusú diabéteszben szenved. Régen ezt időskori cukorbetegségnek nevezték, ma már azonban a 30-40 éves korosztályban, sőt az elhízott tinédzsereknél is jelentkezhet a megbetegedés, amely során a szervezet érzéketlenné válik az inzulin ellen. A kórt gyakran későn, már valamilyen szövődmény megjelenésekor ismerik fel, így akár 5-7 év is eltelhet a diagnózisig.
A diabétesz szövődményei rontják a betegek életkilátásait, életminőségét, hiszen a 2-es típusú cukorbetegek háromnegyede szívinfarktusban, szívelégtelenségben, agyi keringészavarban hal meg, és akár 15-30-szorosára is nőhet az alsóvégtag-amputáció esélye – teszi hozzá a szakember, aki szerint a 2-es típusú cukorbetegség prevenciójának legolcsóbb módszere az elhízás megelőzése. Ehhez célszerű már fiatalkorban kialakítani a helyes étkezési szokásokat, valamint legalább heti három alkalommal 45-50 perces testmozgást beiktatni a napirendünkbe.
A cukorbeteg-gondozás alapvető célja a szövődmények megelőzése, késleltetése. Ehhez alapos betegoktatásra és mások mellett a belgyógyászok, dietetikusok, szakápolók, szemészek, neurológusok, bőrgyógyászok, nefrológusok kiváló együttműködésére van szükség. Fontos, hogy a betegek rendszeresen ellenőrizzék vércukorszintjüket és kövessék állapotukat, vagyis képesek legyenek betegségük „menedzselésére”, ebben segíthetnek a betegklubok is.
– Kialakult betegségnél az életmód-terápia kiegészítésére ma már széleskörű gyógyszeres kezelések állnak rendelkezésre. Mind az 1-es, mind a 2-es típusú cukorbetegek számára jobb életminőséget biztosítanak az újabb inzulinanalógok, és az utóbbi években az 1-es típusú diabéteszben alkalmazott inzulinpumpák is jelentős technikai fejlődésen mentek keresztül. A genetikai vizsgálatok előretörésével egyre több speciális kezelést igénylő diabétesz-forma vált ismertté – sorolja Balogh Zoltán a legújabb terápiás lehetőségeket.
Mások mellett a terhességi diabéteszről, az onkológiai, vagy krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedők, valamint szervátültetésen átesett cukorbetegek diabéteszének kezeléséről és a legfrissebb szakmai újdonságokról is szó lesz a Magyar Diabetes Társaság XXIV. nagygyűlésén április 28-30 között a Kölcsey Központban. A Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézetének társszervezésében megvalósuló rendezvényre csaknem ezer részvevő regisztrált.
A kongresszus részletes programja ide kattintva elérhető.
unideb.hu
