A debreceni katolikus újjászületés emlékévében, II. János Pál pápa látogatásáról is megemlékezve a keresztény egységtörekvésekről rendeztek püspöki kerekasztal-konferenciát pénteken Debrecenben.
A keresztény egységtörekvés, “az ökumené lehet, hogy néha lassú, de megállíthatatlan” – mondta Palánki Ferenc kinevezett debrecen-nyíregyházi római katolikus megyés püspök, aki szerint mindezt “Isten irányítja a benne hívők szeretetén keresztül”.
Fekete Károly tiszántúli református püspök ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy “a látható egység felé közeledésünk megtorpant, a II. vatikáni zsinat kezdetekor jobb volt a látható ökumenizmus, mint ma”.
Szerinte az ökumené tudományos szinten megtörtént, de az nem jut el a papságig és a hívekig, “a teológiailag védhető erények nem válnak gyakorlattá, nem éljük meg őket”.
Fekete Károly a protestantizmus létrejöttének közelgő 500. évfordulójával kapcsolatban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a protestánsok is kétezer éve tagjai az egyháznak.
Kocsis Fülöp görögkatolikus metropolita, a debreceni központú Hajdúdorogi Görögkatolikus Metropólia érseke elmondta: egyházuk szerves része a római egyháznak, de rítusaikat és liturgiáikat tekintve a keleti egyháznak is, így ők “önmagukban élik meg, hogy Kelet és Nyugat között nincs ellentét”.
Az érsek tapasztalata szerint ha nem élezik a kérdéseket, hanem a mélyére tekintenek a felekezeti problémáknak, kiderül: nem ellentétek, hanem hangsúlyeltolódások vannak, és “minden hívőben ott van az egységre való vágy”.
Kocsis Fülöp az “egység legnagyobb mételyének, akadályának” azt nevezte, amikor megítéljük, megvetjük egymást. “Ez ellen kell kérni Isten irgalmát” – tette hozzá.
Bosák Nándor nyugalmazott püspök, a debrecen-nyíregyházi római katolikus egyházmegye apostoli kormányzója kiemelte: előbb a magunk életében, szolgálatunkban kell egységet teremteni, csak a személyes egységből valósulhat meg a közös egység. “Minden nap meg kell kérdezni magunktól: vajon én egységben vagyok-e Jézussal?” – figyelmeztetett az apostoli kormányzó.
“Fejvesztéssel lehet egységet teremteni, de ezt nem ajánlom” – mondta az Iszlám Államra utalva Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi római katolikus megyés püspök, aki hallgatósága figyelmébe Boldog Teréz anyát ajánlotta, aki “nem nézte, hogy indus, néger vagy valaki más szorul segítségre, csak azt: ha leprás vagy, gyere ide”.
Gyulay Endre, aki az 1991-es debreceni pápai látogatás katolikus házigazdája volt, felidézte, hogy Kocsis Elemér akkori tiszántúli református püspök rendkívül nyitott volt II. János Pál látogatására, lelkesedett érte, de meg kellett küzdenie a presbiterek ellenállásával, akiknek elfogadhatatlan volt, hogy a pápa belépjen a Református Nagytemplomba.
Felidézte azt is, hogy amikor a pápa Debrecenben fejet hajtott a gályarabságra elhurcolt protestáns lelkészek emlékműve előtt, távozóban megállította a pápamobilt, és beteg gyerekekkel fogott kezet, megsimogatta a fejüket. Nem kérdezte, hogy katolikusok-e. “Csak a szeretet jegyében lehetne a gyűlölködést felváltani” – tette hozzá a püspök.
A püspöki kerekasztal-konferencián részt vevő “világi Krisztus-hívők” közül a református Imre László akadémikus, irodalomtörténész szerint nem kell megváltoztatni azt, ami sokszínűvé teszi a vallást, a szemléleten kell változtatni: ha megismerik egymást, megértőbbek lesznek. Arra hívta fel a figyelmet, hogy “a keresztyén egységtörekvésekben óvatosnak és ébernek kell lenni”.
Velkey György, a budapesti református Bethesda kórház római katolikus főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint a szeretetszolgálat, a diakónia-közösség és a család a “kristályosodási pont” az egységben. A betegeknek nincs felekezete, a gyógyító közösségekben másodlagossá válik a felekezet – fűzte hozzá.
Bartha Elek görögkatolikus néprajzprofesszor, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese kifejtette: ha létrejön a keresztény egység, az ne a fenyegetettség miatt, szorult helyzetben jöjjön létre, hanem belső megélésből, a sokféleséget is megőrizve. A feladatok között a különbségek feltárását és a közös pontok keresését jelölte meg a professzor.
A “Hogy elhiggye a világ…”, János evangéliumából vett mottóval megrendezett püspöki konferenciát abból az alkalomból rendezték meg, hogy Debrecen az egyetlen magyarországi város, amely három keresztény egyházszervezet központja.
A századokon át homogén “kálvinista Róma” – ahová háromszáz éve térhettek vissza a katolikusok -, ma is a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Kárpát-medence reformátusainak központja, de 1993-tól a római katolikus debrecen-nyíregyházi egyházmegye, 2015-től pedig a görögkatolikus Hajdúdorogi Metropólia székhelye is.
“Ebben a kivételes történelmi helyzetben keressük a lehetőséget arra, hogy összefogva továbbhaladjunk a keresztény egység felé” – nyilvánították ki szándékukat az egyházi vezetők a Kölcsey Központban összegyűlt mintegy 300 ember előtt.
