Az élelmiszerfizika nemzetközi és hazai kutatói tanácskoznak a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karon.
Hogyan változnak a joghurt tulajdonságai, amikor keményítőt adnak hozzá? Hogyan hat a gyümölcshús keménységére a hosszú idejű tárolás? Ilyen és hasonló, egyrészt az alapanyagok vizsgálatára, másrészt a feldolgozás-technológiai eljárásokra vonatkozó kutatások tartoznak az élelmiszerfizika tudományterületéhez.
A szakma elismert fejlesztői, szakértői kétévente egy nemzetközi konferencia keretében mutatják be legújabb kutatási eredményeiket, az idei az első év, amikor egy vidéki magyar városban tanácskoznak. Bulgáriából, Szlovákiából, Lengyel- és Törökországból, valamint Romániából és hazai kutatóintézetekből érkeztek kutatók a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karára.
– Az élelmiszerfizika híd az alkalmazott fizika és az élelmiszertudomány között. A fizikai módszerekkel történő vizsgálatokat egyre szélesebb körben alkalmazzák, a méréstechnika döntő részét például ma már ezek a módszerek teszik ki. Gyorsabbak és költséghatékonyabbak is, mint a kémiai eljárások – ismertette Szabó S. András, a Nemzetközi Élelmiszerfizikai Társaság elnöke.
További előnyük az élelmiszerfizikai módszereknek, hogy nem használnak vegyszereket, sőt az alapanyagokat azok roncsolása nélkül tudják analizálni. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán folyó kutatásokat, illetve a nemrég átadott innovatív élelmiszertechnológiai üzemet is bemutatják a Xll. Nemzetközi Élelmiszerfizikai Konferencián július 6-a és 8-a között.
– Ismertetjük majd például, hogyan lehet alacsony hőmérsékletű, hosszú időn át tartó hőkezeléssel élelmiszerbiztonsági szempontból megfelelő terméket előállítani, valamint, hogy a gabonaőrlemények és az azokból készített tészták minősítésére milyen fizikai módszerek használhatók – sorolta Sipos Péter, az Élelmiszertechnológiai Intézet vezetője.
A hazai kutatások mellett a résztvevők a szakterület külföldi eredményeivel is megismerkednek, szó lesz például a szárítási folyamatok energetikai hatékonyságáról és a paramétereinek minőségre gyakorolt hatásáról, a különböző olajok hőérzékenységéről és toxinszennyezettségének UV-sugárzással történő mérsékléséről, a joghurtok és egyéb savanyított tejtermékek állományának beállításáról, illetve a víz fagyasztással történő besűrítéséről, amivel a gyümölcsök élettanilag értékes vegyületei veszteség nélkül őrizhetők meg a sűrítményekben.
unideb.hu
