Alakemlékező és öngyógyuló anyagok kutatásáról és fejlesztéséről tanácskoznak a kutatók a Debreceni Egyetemen tartott nemzetközi konferencián.
Az űrkutatásban, az orvostudományban, de akár a textiliparban is hasznosíthatók azok a kutatások, amelyek úgynevezett alakemlékező anyagok fejlesztésével foglalkoznak.
-Az alakemlékezés azt jelenti, hogy a deformált állapotba hozott speciális anyag külső inger, legtöbbször fény vagy hő hatására alakot vált – magyarázza Kéki Sándor, a Debreceni Egyetem Alkalmazott Kémiai Tanszék vezetője. A professzor hozzáteszi, hogy az utóbbi 10-20 évben nagyon intenzívek a kutatások e különleges anyag olyan hi-tech alkalmazásairól, mint amilyen az űrtechnika vagy az orvos-biológia.
A szakember szerint hétköznapi életünkben, akár az öltözködésben is előrelépést jelenthet majd az a ruha, ami a test melegének hatására felveszi és megőrzi a test alakját, illetve nem nyúlik ki. Mindez a nem túl távoli jövőt jelenti – véli a tanszékvezető, hiszen intenzíven kutatott területről van szó, de azt is hozzáteszi, hogy ezek a különleges anyagok már most is jelen vannak a mindennapokban. Ilyenek például a feszesebb illesztést és csomagolást lehetővé tevő zsugorcsövek és zsugorfóliák.
-A Debreceni Egyetemen jelenleg két munkacsoport végez kutatásokat fémötvözetekkel és műanyagokkal az alakemlékező anyagok témakörében. A kutatásokhoz kapcsolódik az öngyógyuló anyagok fejlesztése is. Ezeknek a rendszereknek a lényege, hogy a test felszínét érő sérülésekhez hasonlóan maguktól, vagy kis rásegítéssel „meggyógyulnak”. Például az autóipar az „intelligens” festékekben hasznosíthatja az öngyógyuló anyagokat, melyek képesek arra, hogy napfény hatására eltűnik a felületükről a karcolás – mondja Kéki Sándor.
A Debreceni Egyetem anyagtudományi kutatói által elnyert „Intelligens funkcionális anyagok” című pályázat célja az ilyen tulajdonsággal rendelkező anyagok kutatása és fejlesztése az MTA Atommagkutató Intézetével és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft-vel közösen. Számos hazai és nemzetközi kutatócsoportok együttműködése révén a program lehetőséget teremt a legkorszerűbb kutatás-módszertani tapasztalatok bevezetésére a gyakorlati életben és az oktatásban egyaránt. Az új eredmények megvitatására szolgáló nemzetközi konferencián 18 ország 140 kutatója vesz részt szeptember 19-20-án a Debreceni Egyetemen.
