A Banca delle Marche olasz hatóságok általi szanálására lényegében e bank fizetésképtelensége miatt került sor

Európa

A Bizottság nem vonható felelősségre azért, mert megakadályozta e bank megmentését.

A felperesek a Banca delle Marchénak, a Regione Marche (Marche régió, Olaszország) fő bankjának a részvényesei és alárendeltkötvény-birtokosai voltak.

2012. január 9-én a Banca d’Italia (Olaszország központi bankja) hangsúlyozta, hogy a Banca delle Marchén belül elvégzett ellenőrzések a belső ellenőrzési rendszerekben olyan súlyos hiányosságokat tártak fel, amelyek elkerülhetetlenül kihatnak a „hitel- és pénzügyi kockázatoknak való […] jelentős kitettségére”. 2013. október 15-én a Banca delle Marchét többek között „súlyos […] működésbeli zavarok és szabálytalanságok” miatt rendkívüli vagyonfelügyelet alá helyezték.

2014. október 10-én az Európai Bizottság a Fondo interbancario di tutela dei depositi (FITD – bankközi betétbiztosítási alap, Olaszország), azaz a szavatolótőkét kezelő bankok között létrejött magánjogi konzorcium formájában működő olasz betétbiztosítási rendszer által egy másik olasz bank, a Banca Tercas1 és a Banca delle Marche javára tervezett támogatási beavatkozások tekintetében saját kezdeményezésre megnyitott előzetes vizsgálati szakasz keretében tájékoztatáskérést intézett az olasz hatóságokhoz, hangsúlyozva, hogy nem zárható ki, hogy e beavatkozások állami támogatásnak minősülnek. Abban az esetben, ha a Banca d’Italia ilyen beavatkozás engedélyezését tervezi, a Bizottság szerint helyénvaló, hogy e hatóságok a szóban forgó intézkedést annak engedélyezése előtt bejelentsék.2

2015. augusztus 21-i levelében a Banca delle Marchéra vonatkozó eljárással kapcsolatban a Bizottság emlékeztetett az állami támogatás fennállásának lehetőségére, és felhívta az olasz hatóságokat arra, hogy e tekintetben szolgáltassanak naprakész információkat, és tartózkodjanak az FITD bármely intézkedésének végrehajtásától annak bejelentését és a Bizottság határozatának meghozatalát megelőzően.

2015. október 8-án az FITD rögzítette és jóváhagyta a Banca delle Marche javára történő támogatási beavatkozás második kísérletének kulcsfontosságú elemeit, és erről tájékoztatta a Banca d’Italiát.

2015. november 19-i levelében a Bizottság felhívta az olasz hatóságok figyelmét többek között arra, hogy valamely betétbiztosítási rendszernek egy bank feltőkésítésére való igénybevétele3 az állami támogatásokra vonatkozó szabályok hatálya alá tartozik.

2015. november 21-én a Banca d’Italia szanálási eljárást indított, amelynek tervét előzetesen bejelentették a Bizottságnak. E tervben a Banca d’Italia többek között rámutatott arra, hogy a Banca delle Marche FITD általi feltőkésítésére „[e műveletnek] az állami támogatásokra vonatkozó [uniós] szabályokkal való összeegyeztethetőségére vonatkozóan a […] Bizottság által elvégzett előzetes pozitív értékelés” hiányában nem kerülhetett sor.

A felperesek, mivel úgy vélték, hogy a Bizottság az olasz hatóságokkal közölt jogellenes utasítások révén megakadályozta a Banca delle Marchénak az FITD általi feltőkésítés révén történő megmentését, keresetet indítottak az Európai Unió Törvényszéke előtt az Unió szerződésen kívüli felelősségének bizonyítása és megállapítása érdekében. A felperesek szerint a Bizottság megakadályozta az ilyen megmentést, és arra indította az olasz hatóságokat, hogy a 2014/59 irányelvet4 átültető olasz jogszabályok alapján indítsák meg a Banca delle Marche szanálására irányuló eljárást.

Ítéletében a Törvényszék azzal az indokkal utasítja el a felperesek keresetét, hogy nem bizonyították a Bizottság állítólagosan jogellenes magatartása és a hivatkozott kár közötti okozati összefüggés fennállását, így az Unió szerződésen kívüli felelőssége megállapításának feltételei nem teljesülnek.

A Törvényszék álláspontja

A Törvényszék előzetesen emlékeztet arra, hogy az Unió szerződésen kívüli felelősségének5 megállapításához több feltétel együttes teljesülése szükséges, nevezetesen a magánszemélyek számára jogokat keletkeztető valamely jogszabály kellően súlyos megsértésének fennállása, a kár tényleges jellege, valamint az aktus kibocsátóját terhelő kötelezettség megsértése és a sérelmet szenvedett személyek kára közötti okozati összefüggés fennállása. Ez utóbbi feltétel az uniós intézmények magatartása és a kár közötti, kellően közvetlen okozati összefüggés fennállására vonatkozik, amely összefüggést a felperesnek kell bizonyítania oly módon, hogy a kifogásolt magatartás kell, hogy legyen a kár meghatározó oka. Ezenkívül az Unió szerződésen kívüli felelőssége nem állapítható meg azon feltételek együttes fennállása nélkül, amelyeknek a kártérítési kötelezettség ily módon alá van rendelve, így e feltételek valamelyikének nemteljesülése elegendő a kereset elutasításához.

A kellően közvetlen okozati összefüggés fennállására vonatkozó feltétel értékelése keretében a Törvényszék elutasítja a felperesek azon érvelését, amely szerint lényegében a Bizottság levelei és előzetes állásfoglalásai, amelyek a Banca delle Marche szanálására vonatkozó határozat meghozatalához vezettek, abból eredtek, hogy a Bizottság tévesen értelmezte a „támogatás” fogalmát, amikor hibásan vélte úgy, hogy az FITD beavatkozásai – magánjellegüktől függetlenül – az olasz államnak betudható és állami forrásokkal járó intézkedéseknek minősülnek. A Törvényszék szerint, mivel a Bizottság csupán emlékeztette az olasz hatóságokat, hogy a többek között az említett bank javára hozott esetleges támogatási intézkedéseket előzetesen be kell jelenteni, és azok nem hajthatók végre, e levelek és állásfoglalások a „támogatás” fogalmának kritériumait illetően semmilyen jogi értékelést nem tartalmaznak. A Bizottság tehát azokban nem nyilatkozott sem valamely konkrét intézkedéssel, sem azzal kapcsolatban, hogy ezen intézmény konkrétan hogyan értelmezi a „támogatás” fogalmát. Ennélfogva a Bizottság nem fenyegette azzal az olasz hatóságokat, hogy megakadályozza vagy megtiltja az FITD által a Banca delle Marche javára tervezett esetleges beavatkozásokat, és ezzel összefüggésben nyomást sem gyakorolt rájuk.

E tekintetben a Törvényszék megállapítja, hogy a felperesek nem hivatkozhatnak megalapozottan az FITD-nek a Banca Tercas érdekében történő beavatkozására vonatkozóan hivatalos vizsgálati eljárás megindítását elrendelő, 2015. február 27-i határozatra, amelyben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy e beavatkozás megfelel a betudhatóság és az állami források kritériumának. A Banca Tercas e támogatási intézkedéseivel ellentétben ugyanis a Banca delle Marche szanálásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően nem létezett sem az FITD Banca delle Marche javára történő határozott beavatkozására irányuló terv, sem ilyen terv engedélyezése iránt a Banca d’Italiához benyújtott kérelem, nem került sor e terv hivatalos bejelentésére sem, és nem volt más oka sem annak, hogy a Bizottság e tekintetben hivatalos vizsgálati eljárást indítson. Ennélfogva a Törvényszék szerint a Bizottság számára lehetetlen volt kellő pontossággal megállapítani, hogy az FITD által a Banca delle Marche javára tervezett esetleges beavatkozás alkalmas-e arra, hogy megfeleljen az állami támogatás kritériumainak.

A Törvényszék hangsúlyozza, hogy a Banca delle Marche szanálásáról való döntés mellett szóló meghatározó körülmény egyrészt az volt, hogy e bank fizetésképtelenné vált, mivel 2015. szeptember 30-án 1,445 milliárd euró összvesztesége és 1,432 milliárd euró összegű tőkehiánya volt, másrészt pedig az, hogy a rendkívüli vagyonfelügyeleti eljárás során nem lehetett meghatározni a magánszektor részéről való olyan beavatkozásokat, amelyek megoldást tudtak volna nyújtani az említett bank válsághelyzetére.

Egyébiránt, még mielőtt átültették volna a 2014/59 irányelvet az olasz jogba, ami lehetővé tette volna az ilyen támogatási beavatkozást, a Banca delle Marche rendkívüli vagyonfelügyelői tájékoztatták a Banca d’Italiát arról, hogy e bank hamarosan fizetésképtelenné válik, és jelezték, hogy attól tartanak, hogy a bank pénzügyi helyzetére tekintettel a megmentésére nem tud kellő időben sor kerülni. A Törvényszék szerint ez önmagában jelzi az FITD gyors beavatkozásának lehetetlenségét, éspedig függetlenül attól, hogy adott esetben szükséges volt-e a beavatkozást előzetesen bejelenteni a Bizottságnak.6

Továbbá a Törvényszék elutasítja a felperesek azon állításait, miszerint a Bizottságnak felrótt, állítólagosan jogellenes magatartás megakadályozta a Banca delle Marche megmentését, és e magatartás volt az őket ért kár tényleges és kizárólagos oka. A Törvényszék szerint, még ha e magatartás játszott is bizonyos szerepet az előzetes vizsgálat során, amely arra vezette az olasz hatóságokat, hogy e bank szanálásáról döntsenek, a Banca delle Marche szanálására irányuló eljárás megindítására vonatkozó határozatuk, amelyet saját hatáskörüket gyakorolva és mérlegelési mozgásterükön belül eljárva hoztak meg, ettől még önálló maradt, amelyet a Bizottság hozzáállása nem befolyásolt döntően, és amely alapvetően az e bank fizetésképtelenségére vonatkozó megállapításukon alapult, amely tény volt e szanálás meghatározó oka. Ennélfogva a Törvényszék megállapítja, hogy a felperesek nem bizonyították a jogilag megkövetelt módon, hogy a Bizottság állítólagosan jogellenes magatartása hiányában az FITD az olasz hatóságok és különösen a Banca d’Italia egyetértésével 2015 novemberében ténylegesen meg tudta volna menteni a Banca delle Marchét.

1 Lásd: a Bíróság 2021. március 2-i Bizottság kontra Olaszország és társai ítélete, C-425/19 P (lásd továbbá: 30/21. sz. sajtóközlemény).
2 Az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelően.
3 A betétbiztosítási rendszerekről szóló, 2014. április 16-i 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 173., 149. o.; helyesbítések: HL 2014. L 212., 47. o.; HL 2014. L 309., 37. o.) 11. cikkének (3) bekezdése.
4 A hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 173., 190. o.; helyesbítések: HL 2019. L 165., 129. o.; HL 2021. L 104., 55. o.).
5 Az EUMSZ 340. cikk második bekezdése.
6 Az EUMSZ 108. cikk (3) bekezdése.

curia.europa.eu