A várakozásoknak megfelelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának döntése, amely újabb 30 bázisponttal 1,50 százalékra emelte az alapkamat mértékét – kommentálták elemzők a grémium keddi ülésén hozott határozatot.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában megjegyezte: az emeléssel a monetáris politika nem vált szigorúvá Magyarországon, csak érdemben elmozdult az ultralaza irányultságtól. Az alacsony kamatszintek változatlanul támogatják a kilábalást, azonban a jegybank mandátumának megfelelően az infláció leszorítása és a várakozások horgonyzása érdekében elkerülhetetlen volt az újabb lépés – mutatott rá az elemző.
A szeptemberi kamatdöntéssel kapcsolatban a Századvég szakembere szerint ugyanakkor jelentős a bizonytalanság. A második negyedéves vártnál nagyobb gazdasági bővülés és így a gyorsabb kilábalás, valamint a még mindig cél feletti infláció további kamatemeléseket indokolna, ellenben a járványhelyzettel kapcsolatos bizonytalanság, valamint ha augusztusban tovább mérséklődik az infláció, az kivárásra ösztönözheti a jegybankot – magyarázta. Kulcsfontosságú lesz ezen felül a megjelenő új inflációs jelentés és a jegybank által várt makropálya – fűzte hozzá.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő két ülésen további 25-25 bázispontos kamatemelés várható, amivel az év végére 2 százalékra emelkedhet az alapkamat és véget érhet a kamatemelési ciklus. Mivel a jövő évi inflációs kilátásokat számos bázishatás javíthatja, így feltehetően nem lesz szükség további szigorításra – tette hozzá.
A piaci árazások meredekebb kamatemelési várakozásokat tükröznek, a határidős kamatlábak szeptemberre 1,73 százalékos, novemberre 2,15 százalékos, jövő év közepére 2,35 százalékos, 2022 végére 2,50 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre – emlékeztetett az elemző.
A Takarékbank szakértője szerint az állampapír-vásárlási program kedden bejelentett fokozatos kivezetésének hatására kissé emelkedhetnek az állampapír hozamok, azonban a hosszú hozamok trendjét alapvetően továbbra is a nemzetközi környezet határozhatja meg. Kulcsfontosságú, hogy sikerül-e megszerezni az uniós forrásokat, mivel a kormány biztosítja az uniós pályázatok megelőlegezését, ami azonban az uniós források hiányában magasabb államadóssághoz és így állampapír kibocsátáshoz vezethet, ami növelheti a hozamokat – tette hozzá.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint a legfontosabb üzenet változatlan: a monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
Idén 4,1 százalékon alakulhat az éves átlagos infláció, jövőre 3,3 százalékra eshet vissza – vetítette előre az elemző.
Szerinte az üzemanyagokon és a jövedéki adóval érintett termékeken kívül a szolgáltatások áremelkedése is fennmaradhat a következő hónapokban, mely az újraindítással magyarázható. Ezt a forgatókönyvet a járvány esetlegesen kialakuló, súlyos negyedik hulláma átírhatja, de már nem várhatók a korábbiakhoz hasonló szigorú korlátozások – tette hozzá a viszonylag magas átoltottsági arányra hivatkozva.
A csütörtöki tenderen az egyhetes betéti eszköz kamatszintje is 30 bázisponttal fog emelkedni – emelte ki Varga Zoltán.
(MTI)
