Nem javult a helyzet Lengyelországban a jogállamiság terén, az Európai Unió továbbra is komolyan aggódik emiatt, és az Európai Bizottság minden eszközt be fog vetni ezen aggályok kezelésére – jelentette ki Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős tagja az Európai Parlament hétfői plenáris ülésén, a lengyel jogállamiságról szóló jelentést tárgyaló vitában.
Kiemelte azonban, hogy elengedhetetlen a nyílt párbeszéd Varsóval ahhoz, hogy objektív szempontok alapján tudjanak megoldást találni a problémák kezelésére.
“Az első, átlátható és objektív módszerekre épülő uniós jogállamisági jelentés jó kiindulópontja lesz az eszmecserének” – tette hozzá. Hangsúlyozta továbbá, hogy az uniós költségvetés jogállamisági kritériumokhoz kötése “nagyon jó eszköz lesz”, “mert akik nem értik az értékekről szóló beszédet, majd megértik a pénz szavát”.
Az LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű) csoportok jogaival kapcsolatban a cseh biztos rámutatott, hogy testülete sok panaszt kap azzal kapcsolatban, hogy több mint 100 lengyel település fogadott el olyan határozatokat, amelyek nyíltan szembehelyezkednek e közösség tagjainak alapvető szabadságjogaival.
“A bizottság prioritásként kezeli az egyelőség kérdését, diszkriminációnak, gyűlöletbeszédnek nincs helye az EU-ban” – húzta alá.
Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő felszólalásában kijelentette, hogy az uniós intézmények a jogállamiságot minden objektivitást mellőzve politikai fegyverként használják egyes tagállamokkal szemben.
“Lengyelország és Magyarország ellen évek óta zajlik ideológiai kérdésekről szóló eljárás, amely kizárólag politikai célokat szolgál, és amely így maga sem felel meg a jogállamiság követelményeinek” – húzta alá.
“Úgy nem lehet számon kérni a jogállamiságot, hogy a tagállamokkal szemben eltérő mércét alkalmaznak, hogy dialógus helyett vádaskodó jelentéseket fogadnak el, hogy évekig tartó, parttalan eljárásnak vetik őket alá” – fogalmazott.
Kijelentette, ahol karakteres jobboldali politikát folytató kormány alakul, ott előbb vagy utóbb előkerülnek a “mondvacsinált jogállamisági vádak”. “Ez a helyzet Magyarországgal és Lengyelországgal, ez indult el Szlovéniában és Bulgáriában is” – emelte ki.
Hozzátette: a szocialisták és a liberálisok “arcátlanul hallgatnak” olyan kirívó, jogállamot sértő esetekben, mint amilyen a szlovák Jozef Chovanec rendőri fellépést követő halála Belgiumban, vagy amikor a magyar baloldal egy nyíltan antiszemita politikust indít időközi országgyűlési választáson.
“Amikor erről kérdezzük önöket, akkor nincs jogállamisági probléma, és válaszok sincsenek. Mi ez, ha nem kettős mérce a javából?” – tette hozzá a beszédét záró a Fidesz politikusa.
Juan López Aguilar spanyol EP-képviselő a szociáldemokrata frakció nevében felszólalva azt mondta, hogy “nagyon aggasztó a lengyel alkotmányosság elsorvasztása, a demokrácia és az emberi jogok összeomlása”. Hangsúlyozta: Lengyelország nemrég csatlakozott az EU-hoz, de máris eltávolodott az uniós értékektől.
Jan Haliczki lengyel képviselő – a parlament néppárti frakcióját képviselve – azt jelentette ki, hogy “a jelentés tényeken alapul és nem ideológiai alapvetéseken”.
Az Európai Zöldek nevében Terry Reintke felszólította az Európai Bizottságot, hogy indítson Lengyelország ellen kötelezettségszegési eljárást, nemcsak a jogállamiság, de az európai értékek megsértése alapján. A képviselő emellett “szégyenteljesnek” nevezte a kormányzó párt elnökválasztási kampányát, amely “főként a homo- és transzfóbiára épített”.
