Mivel eszközei korlátozottak, az Európai Bizottság nem vizsgálta meg elég mélyrehatóan, hogy milyen problémákat okozott a Covid19-járvány a személyek szabad mozgása szempontjából. Ez az átfogó következtetés áll az Európai Számvevőszék által ma közzétett különjelentésben. A tagállamok által 2020 márciusa óta újra bevezetett belső határellenőrzések felügyelete révén nem sikerült teljes mértékben érvényt szerezni az Unión belül szabad mozgást biztosító schengeni szabályoknak. A számvevők emellett felhívják a figyelmet a tagállami utazási korlátozások egyeztetésének hiányára, valamint az uniós iránymutatások és ajánlások gyakori figyelmen kívül hagyására.
Minden uniós polgárnak joga van az Unió területén való szabad mozgáshoz. Ezt segíti a belső határellenőrzések eltörlése a 22 uniós tagállamot és 4 nem uniós országot felölelő schengeni övezeten belül, amely megteremtette a határok nélküli utazás lehetőségét Európában. Ez a jog ugyanakkor közpolitikai, biztonsági vagy egészségügyi okoknál fogva korlátozható. 2015 óta számos uniós tagállam újfent határellenőrzéseket vezetett be a migrációs válság vagy biztonsági (főként terror-) fenyegetések miatt. A közelmúltban, a Covid19-világjárvány során több tagállam a vírus terjedésének megfékezése érdekében korlátozta az Unión belüli mozgásszabadságot. Ha a tagállamok újra határellenőrzéseket vezetnek be a schengeni térségben, erről értesíteniük kell az Európai Bizottságot, amely értékeli, hogy a tervezett korlátozások megfelelnek-e az uniós jognak és nem sértik-e a személyek szabad mozgáshoz való jogát.
„Tekintve, hogy a személyek szabad mozgáshoz való joga egyike az Európai Unió négy alapvető szabadságának, és az európai projekt fontos részét képezi annak megszületése óta, a Bizottságnak gondosan meg kellett volna vizsgálnia, hogy a Covid idején bevezetett korlátozások minden esetben relevánsak és indokoltak voltak-e – jelentette ki Baudilio Tomé Muguruza, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. – Reményeink szerint ellenőrzési megállapításaink értékes információkkal fogják segíteni a schengeni rendszer felülvizsgálatáról jelenleg folyó vitát.”
A számvevők megvizsgálták az Európai Bizottsághoz 2020 márciusa és 2021 júniusa között benyújtott mind az 150, belső határellenőrzésről szóló tagállami értesítést, amelyek közül 135 kizárólag a Covid19-járványhoz kapcsolódott. Az áttekintésből egyértelműen kiderül, hogy az értesítések nem bizonyították kellőképpen, hogy a határellenőrzések valóban végső eszközként szolgáltak, illetve hogy arányosak voltak és korlátozott időtartamra szóltak. Ezenfelül a Bizottság nem indított kötelezettségszegési eljárást a világjárvány előtt bevezetett hosszú távú határellenőrzések kapcsán.
A Bizottság emellett nem kapta meg az összes jelentést, amelyeket a tagállamoknak a belső határellenőrzés befejezését követő négy héten belül be kellett volna nyújtaniuk a részére. Akárcsak a Covid19-járvány előtt a migrációs válság és a biztonsági fenyegetések kapcsán bevezetett ellenőrzési intézkedések esetében, a Bizottság ez alkalommal sem kért be kiegészítő információkat és nem adott ki véleményt a témában. Az uniós számvevők helyzetértékelése ezért egyértelmű: az Európai Bizottság nem ellenőrizte megfelelően, hogy a belső határellenőrzések újbóli bevezetése összhangban volt-e a schengeni jogszabályokkal.
A Bizottság a Covid19-járvánnyal összefüggő utazási korlátozások felügyeletét biztosító meglévő jogszabályi keret korlátai miatt is nehézségekkel szembesült. Bár e korlátozások végrehajtása kizárólag a tagállamok felelőssége, a Bizottság feladata, hogy összehangolt megközelítésre ösztönözze azokat, hogy a lehető legkisebb legyen az Unión belüli, tagállamok közötti utazásra gyakorolt hatás. E célból a Bizottság útmutatásokat tett közzé, általában kellő időben. A belső határellenőrzésekre vonatkozó útmutatók azonban a számvevők szerint nem voltak elég gyakorlatiasak és megvalósíthatók.
A Bizottság emellett kezdeményezésekkel igyekezett összehangolni a szabad mozgást érintő intézkedéseket. Ilyen kezdeményezés például a Re-open EU platform, amelyet a Bizottság 2020. június 1-jén hozott létre, hogy támogassa az utazás és az idegenforgalom biztonságos újraindítását Európa-szerte. Kilenc tagállam (Bulgária, Dánia, Németország, Észtország, Franciaország, Románia, Szlovénia, Finnország és Svédország) azonban még máig, több mint egy év elteltével sem nyújtott be naprakész információkat. A Bizottság arra tett kísérlete, hogy a Covid19 Koordinációs Csoport létrehozása révén ellensúlyozza a válságreagálási struktúrák hiányát, szintén nem eredményezett következetes megközelítést. Az uniós számvevők szerint a Covid19-válság alatt bevezetett utazási korlátozások nagymértékben összehangolatlanok maradtak, és a Bizottság nem tudta megakadályozni, hogy tagállamonként igen eltérő, egyedi intézkedések kerüljenek bevezetésre.
