A koronavírus-járvány fémjelezte nehéz időszakban az EU iránti bizalom továbbra is stabil: az európaiak bíznak abban, hogy az EU megfelelő döntéseket hoz majd a világjárvány megfékezésére. A ma közzétett új Eurobarométer standard felmérés szerint az uniós polgárok a gazdasági helyzetet, a tagállami államháztartások helyzetét és a bevándorlást jelölték meg a három legfontosabb uniós szintű problémaként. Nemzeti szinten is a gazdasági helyzet is a legfőbb aggály, amit az egészségügy és a munkanélküliség követ.
A júliusban és augusztusban végzett új Eurobarométer felmérés szerint a gazdasági helyzettel kapcsolatos aggodalmak a gazdaság jelenlegi állapotának megítélésében is tükröződnek. Az európaiak 64%-a gondolja úgy, hogy a helyzet „rossz”, és 42%-uk véleménye szerint hazájuk gazdasága „2023-ban vagy később” fog megszabadulni a koronavírus-járvány okozta káros hatásoktól.
Az európaiak megosztottak (45%-uk „elégedett”, míg 44%-uk „elégedetlen”) a világjárvány elleni küzdelem céljából hozott uniós intézkedések tekintetében. Mindazonáltal 62%-uk bízik abban, hogy az EU a jövőben megfelelő döntéseket fog hozni, 60%-uk pedig továbbra is optimista az EU jövőjét illetően.
- Az EU-ról alkotott kép, és az iránta táplált bizalom
A válaszadók 43%-a 2019 ősze óta változatlanul bízik az Európai Unióban, annak ellenére, hogy a pandémia során ingadozott az EU nyilvános megítélése. A nemzeti kormányokba és parlamentekbe vetett bizalom erősödött (40%, +6 százalékpont, illetve 36%, +2 százalékpont).
15 tagállamban a válaszadók többsége bízik az EU-ban, a legmagasabb szintű bizalmat Írországban (73%), Dániában (63%) és Litvániában (59%) mérték. Az EU-ba vetett bizalom mértéke a felmérés szerint Olaszországban (28%), Franciaországban (30%) és Görögországban (32%) a legalacsonyabb.
A válaszadók ugyanakkora hányada alkot pozitív képet az EU-ról, mint amennyien semlegesen viszonyulnak hozzá (40%). A válaszadók 19%-a kedvezőtlenül ítéli meg az EU-t (–1 százalékpont).
13 tagállamban a válaszadók többsége pozitív képet alkot az EU-ról, arányuk Írországban (71%), valamint Lengyelországban és Portugáliában (egyaránt 55%) a legnagyobb. 13 másik tagállamban az EU megítélése alapvetően semleges, ez legmagasabb arányban Máltán (56%), Spanyolországban, Lettországban és Szlovéniában (egyaránt 48%) figyelhető meg.
- A legfontosabb aggodalmak uniós és nemzeti szinten
A polgárok a gazdasági helyzetet említették az EU-t érintő legégetőbb kérdésként – az összes válaszadó több mint egyharmada (35%) nyilatkozott így, ami 2019 őszéhez képest jelentős, 16 százalékpontos növekedést jelent, és így ez az aggály a harmadikról az első helyre lépett elő. A gazdasági helyzetet 2014 óta nem övezte ekkora aggodalom.
Az európaiakat egyre jobban aggasztja a tagállamok államháztartásának helyzete is (23%, +6 százalékpont, ami 2015 tavasza óta a legmagasabb szint), ami az ötödikről a második helyre került, így egy szinten van a bevándorlással (23%, –13 százalékpont), ez utóbbi ugyanis 2014 ősze óta a legalacsonyabb szintű aggodalmat váltja ki.
A koronavírus-járvány közepette uniós szinten az egészség (22%, új aggály) a negyedik leggyakrabban említett probléma. A környezetvédelem és az éghajlatváltozás kérdése 8 százalékponttal visszaszorult, és a válaszadók 20%-át foglalkoztatja, ezt követi a munkanélküliség (17%, +5 százalékpont).
A gazdasági helyzet (33%, +17 százalékpont) a hetedikről az első helyre emelkedett, így az egészséget megelőzve nemzeti szinten is a legfontosabb kérdéssé vált. Bár a problémák sorában csupán a második helyen szerepel, 2019 ősze óta jelentősen nőtt az egészség kérdését említők aránya (31%, +9 százalékpont), amely így az elmúlt hat évben a legmagasabb szintet érte el.
A munkanélküliség szintén lényegesen fontosabbá vált (28%, +8 százalékpont), ezt követi az árak/az infláció/a megélhetési költségek növekedése (18%, –2 százalékpont), a környezetvédelem és az éghajlatváltozás (14%, –6 százalékpont) és az államadósság (12%, +4 százalékpont). A bevándorlást hat év óta most említették a legkevesebben (11%, –5 százalékpont).
- A jelenlegi gazdasági helyzet
2019 ősze óta komoly mértékben csökkent azoknak az európaiaknak az aránya, akik úgy vélik, hogy nemzetgazdaságuk jelenlegi helyzete „jó” (34%, –13 százalékpont), a gazdasági helyzetet „rossznak” tartó válaszadók aránya viszont ugrásszerűen nőtt (64%, +14 százalékpont).
Nemzeti szinten 10 országban állítja azt a válaszadók többsége, hogy a nemzeti gazdasági helyzet jó (a 2019. őszi 15 országhoz képest). A nemzetgazdaságuk helyzetét jónak ítélő válaszadók aránya a luxemburgi 83%-tól a görögországi 9%-ig terjed.
- A koronavírus-járvány és az uniós közvélemény
Az európaiak megosztottak az uniós intézményeknek a koronavírus-járvány elleni küzdelem céljából hozott intézkedései tekintetében (45%-uk „elégedett”, míg 44%-uk „elégedetlen”). 19 tagállamban azonban a válaszadók többsége elégedett az európai uniós intézményeknek a koronavírus-járvány elleni küzdelem céljából hozott intézkedéseivel. Az uniós fellépés megítélése Írországban (71%), Magyarországon, Romániában és Lengyelországban (egyaránt 60%) a legkedvezőbb. Hét tagállamban – különösen Luxemburgban (63%), Olaszországban (58%), Görögországban és Csehországban (egyaránt 55%) és Spanyolországban (52%) – a válaszadók többsége „elégedetlen”. Ausztriában a válaszadók azonos arányban elégedettek, illetve elégedetlenek (egyaránt 47%).
Tízből több mint hat európai ugyanakkor bízik abban, hogy az EU meghozza majd a megfelelő döntéseket (62%). A koronavírus-világjárványra való uniós reagálás tekintetében a leggyakrabban említett prioritás a hasonló jövőbeli válságokkal szembeni stratégia kidolgozása és a gyógykezelés vagy az oltóanyag kifejlesztéséhez szükséges pénzügyi források előteremtése (egyaránt 37%). A megkérdezettek 30%-a úgy gondolja, hogy az európai egészségügyi politika kidolgozását is kiemelten kell kezelni.
Az európaiak nagyon változatos személyes tapasztalatokra tettek szert a korlátozó intézkedésekkel kapcsolatosan. Összességében véve az európaiak több mint háromtizede nyilatkozott úgy, hogy meglehetősen könnyen alkalmazkodott azokhoz (31%), negyedük viszont azt állította, hogy elég nehezen birkózott meg a helyzettel (25%). Végül 30%-uk szerint „az alkalmazkodás könnyű és nehéz is” volt egyszerre.
- A legfontosabb szakpolitikai területek
Amikor az európai zöld megállapodás célkitűzéseiről kérdezték őket, az európaiak továbbra is kiemelt kérdésként határozták meg a megújuló energiaforrások fejlesztését, valamint a műanyaghulladék elleni küzdelmet és az egyszer használatos, eldobható műanyag termékek problémája kapcsán vállalt vezető szerepet. Több mint egyharmaduk szerint a legfontosabb kérdés az uniós mezőgazdasági termelők támogatása (38%), illetve a körforgásos gazdaság előmozdítása (36%). Valamivel több mint egyharmaduk úgy véli, hogy az energiafogyasztás csökkentésének kell az elsődleges prioritásnak lennie (31%).
A gazdasági és monetáris unió és az euró támogatottsága továbbra is magas: az euróövezetben a válaszadók 75%-a támogatja az EU közös valutáját. A 27 tagú EU egészét tekintve az euró támogatottsága 67%-ra nőtt (+5 százalékpont).
- Uniós polgárság és európai demokrácia
26 uniós tagállamban (Olaszország kivételével) a lakosság többsége, az egész EU-ban pedig 70%-a érzi magát az Unió polgárának. A felmérés szerint nemzeti szinten a legnagyobb mértékben Írországban és Luxemburgban (egyaránt 89%), Lengyelországban (83%), Szlovákiában és Németországban (egyaránt 82%), Litvániában (81%), Magyarországon, Portugáliában és Dániában (egyaránt 80%) nyilatkoztak így.
Az európaiak többsége (53%) azt állítja, hogy elégedett a demokrácia EU-n belüli működésével. Az „elégedetlen” válaszadók aránya 2019 ősze óta 3 százalékponttal, 43%-ra nőtt.
- Optimizmus az EU jövőjével kapcsolatban
Végezetül a mostani nehéz időszakban az európaiak 60%-a jelentette ki, hogy optimista az EU jövőjét illetően. A felmérés szerint az optimisták aránya Írországban (81%), Litvániában és Lengyelországban (egyaránt 75%), valamint Horvátországban (74%) a legmagasabb. Úgy tapasztalták, hogy a legalacsonyabb mértékű az optimizmus Görögországban (44%), valamint Olaszországban (49%), ahol a pesszimizmus meghaladja az optimizmust, továbbá Franciaországban, ahol a vélemények egyenlően oszlanak meg (49–49%).
