Schengeni ellenőrzés keleten – élet a nyírábrányi határőrségen

Rendőrség
Nyírábrány a schengeni övezet határán fekszik, ahol a harmadik országból jövőkre szigorú ellenőrzés vár. Egy napra bekukkantottunk a kulisszák mögé.

– Egy átlagos hétköznap nincs nagy forgalom, de ha beindul a nyári szezon, akkor változik a helyzet. Nincsenek bejáratott panelek, itt mindig számolni kell váratlan tényezőkkel – tájékoztat Karacs Attila alezredes, a Nyírábrányi Határrendészeti Kirendeltség határrendészeti osztályának vezetője, aki okmányszakértő is. Itt nőtt fel, kipróbálta magát Budapesten, de visszatért a gyökerekhez. – A román oldalon Érmihályfalva a határfalu, az ellenőrzés egy megállítással itt, a magyar oldalon történik, a román határrendőrök és a magyar határrendészek háromórás váltásban, közösen teljesítenek szolgálatot.

Egy román állampolgár magyar rendszámú mikrobusszal jelentkezett kilépésre május 10-én 16 óra 45 perckor a nyírábrányi közúti határátkelőhelyen. Román személyi igazolványt és szerb vezetői engedélyt adott át, ez eleve gyanús volt az útlevélkezelőnek. Kollégáival alaposan ellenőrizték a sofőrt, és megállapították: a jogosítványa hamis. Némi mellébeszélés után a 25 éves férfi beismerte, soha nem volt vezetői engedélye. Amit átadott a határrendészeknek, azt Szerbiában vette. Előállították a Vámospércsi Rendőrőrsre, a nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki. Közokirat-hamisítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult ellene eljárás, emellett a határrendészek engedély nélküli járművezetés szabálysértése miatt helyszíni bírság megfizetésére kötelezték.

– Menjünk az állomásra, nemsokára érkezik a Romániába tartó nemzetközi vonat! – mondja Karacs alezredes. – A vonat átvizsgálása a szerelvény megtekintését jelenti, minden zugot ellenőrizni kell, nem bújt-e el valaki, aki illegálisan kívánja átlépni az államhatárt, és kikerülni az okmányellenőrzést.

Egyetlen útlevelet kell lehozni a vonatról, egy japán férfiét, hogy a határrendészek műszerrel ellenőrizzék. Rendben van, a szerelvény továbbmehet.

A bázisra visszatérve körbejárjuk a szolgálati helyeket, benézünk a fiatal zsaruk képzésére, épp a gyakorlati teendőket veszik sorra.

A közúti átkelőnél Net, a tízéves kábítószer-kereső német juhászkutya, aki nemsokára nyugállományba vonul, Lippai Józsefné zászlós, kutyavezetővel éppen egy német rendszámú terepjárót szimatol körbe, miközben a sofőr, egy fiatal német férfi kíváncsian szemléli a dolgot. A határrendészek közlik vele, rutinellenőrzésről van szó, meg kell várnia, amíg erről jegyzőkönyv készül, a férfi megnyugszik. A szolgálati eb nem talált semmit.

– Négy város, Debrecen, Vámospércs, Hajdúsámson, Nyíradony és öt falu tartozik az illetékességi területünkhöz. Közel 250 ezer lakos határrendészeti ügyeiért felelős a kirendeltség, amely egyben elsőfokú idegenrendészeti hatóság is – folytatja a parancsnokhelyettes. – Több mint százan szolgálunk itt, az osztályon belül öt határrendészeti alosztály van, négy a bázison váltásban, innen oldjuk meg a vasúti ellenőrzést és a zöldhatár védelmét is. A járőr határrendész is.

Határátkelőhelyről lévén szó a legfontosabb tevékenység az utasok és a járművek átléptetése egyik országból a másikba. Ez magyar–román viszonylat és a schengeni külső határ, ami a nem EU-polgárok számára szigorú kontrollt jelent. Minden úti és személyi okmány műszeres és nyilvántartásokban történő ellenőrzésére lehetőség van. Az úgynevezett utasprofilozás, a személyazonosítás speciális szűrés. Az ábrányiak 32,5 kilométeres határszakaszt vigyáznak, a zöldhatár őrizete is az ő dolguk. Rendelkezésükre áll Schengen-busz (mozgó határellenőrző pont) minden, az átléptetéshez szükséges adatbázissal, műszerrel, berendezéssel. Hőkamerájuk is van, a kisbuszba telepítetten kívül kézi készüléket is tudnak adni a járőrnek az illegális mozgás kiszűrésére.

– Ez nem migrációs főirány, de nekünk mindig mindenre fel kell készülnünk. Minap bangladesi és afgán állampolgárok akadtak fenn a szűrőn. Legtöbbször a 48-as főút mentén közelítik meg a határszakaszt, embercsempész hozza őket, legutóbb is így történt, elfogtuk őket – teszi hozzá Karacs Attila. – A főutat rendszeresen figyeljük, az ott közlekedőket szűrjük, ebben nagyon sokat segítenek a polgárőrök. A közös szolgálatok mellett önállóan is sokat kinn vannak a területen, az ábrányiak és a bagamériak is rendkívül aktívak, de a mezőőreinkre és a közterület-felügyelőkre is támaszkodhatunk.

 

Képzés, vizsga

Rendszeresen szó esik az okmánykezelésről, havonta egy napot oktatásra szánnak a kirendeltségen. A tanultakat számon kérik az állománytól, és aki nem felel meg, annak további egyéni képzésen kell részt vennie. Az oktatás része az intézkedéstaktikai fogások elsajátítása. Az oktatók kéthavonta Budapesten kapnak tájékoztatást a legfrissebb változásokról, a legfontosabb szabályok gyakorlati alkalmazásáról.

– Zsaru Magazin –